Funkció szerinti szervertípusok

Feladataik szerint számos különböző típusú szervert különböztetünk meg, melyek más és más hardverrel és szoftverrel rendelkezhetnek.

Proxyszerver

Olyan szerver, amely a kliens és egy másik szerver közötti kommunikáció köztes elemeként továbbítja a kéréseket, a hálózatok között indirekt kapcsolatot biztosít. Funkciója általában az ellenőrizhetőség és a naplózhatóság biztosítása (például internetböngészésénél), illetve a kérések szűrése és a hatékonyság növelése, de használják tűzfalként is.

Mailszerver

A mailszerverek kettős feladattal rendelkeznek. Egyrészt biztosítják a mailszolgáltatást a felhasználók számára, másrészt tűzfalként védelemmel szolgálnak az esetlegesen káros beérkező tartalmakkal szemben. Egyszerre számos postafiókot kezel, levelezési listákat üzemeltet, e-maileket fogad, vizsgál meg és továbbít. A vírussal fertőzött vagy ártalmas kódot tartalmazó e-maileket nem kézbesíti, a spamgyanús e-maileket pedig megjelöli, a felhasználók így később kiszűrhetik azokat, spammerek által használt területről pedig egyáltalán nem fogad el leveleket. A mailszerverek jellemzően képesek nagyobb adatmennyiség tárolására. POP és SMTP (illetve POP3s és SMTPs) hozzáférést biztosítanak a felhasználók számára, illetve webmail szolgáltatással is rendelkeznek. Debian GNU/Linux operációs rendszerrel rendelkeznek, amelyet a speciális igényeknek megfelelően konfigurálnak, illetve Apache webszerver, SQL adatbázismotor, spam- és vírusvédelem, illetve általában Postfix mailszerver is telepítve van rájuk. Általában PC alapú hardverrel rendelkeznek, amely nagy adattárolási kapacitással rendelkezik és több száz postafiók egyidejű kezelésére képes napi 24 órán keresztül.[1]

Webszerver

Olyan szerver, amely HTTP protokollon keresztül elérhetővé teszi a helyileg vagy más kiszolgálónál tárolt weblapokat és adatokat a felhasználó számára. Az elnevezés vonatkozhat speciálisan kialakított számítógép-hardverre vagy háttérben futó szoftverre is. A legnépszerűbb webszerverszoftverek között megtalálható az Apache HTTP Server, az Internet Information Services (IIS), a Cherokee HTTP Server, a Zeus Web Server, a lighttpd és az Nginx.

Adatbázisszerver

Ezt a szervertípust nevéhez híven nagy mennyiségű adat biztonságos tárolására használják. A rajta tárolt adatoknak könnyen kereshetőnek, elérhetőnek, kezelhetőnek kell lenniük. Kisebb adatbázisok esetén az adatbázis szerver egyben a webszerver és a mailszerver feladatát is elláthatja, ám amennyiben nagyobb adatbázisokról van szó, általában speciális, nagy teljesítményű szervereket alkalmaznak erre a célra. Jellemzője, hogy nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas, valamint megerősített biztonsági rendszerrel van ellátva, amely meggátolja az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést. A hozzáféréshez a felhasználóknak megfelelő jogosultságokra van szükségük. Az adatbázis jellemzően egy webszerveren vagy más felületen keresztül kereshető és böngészhető. A hozzáférés interneten vagy helyi hálózaton keresztül is történhet. A szerver maga is menedzselhető a távolból, be- és kikapcsolható, újraindítható. Az adatbázisszerverek esetében különösen fontos, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek, sokszor látják el őket speciális hardverrel (szünetmentes tápok, ECC memória, nagy teljesítményű hűtőrendszer stb.). Az adatvesztést a korszerű és nagy teljesítményű hardvereken túl redundáns adattárolással előzik meg, az adatokat egyszerre több szerveren is tárolják. A szerverek tárolása szerverfarmokon, adatbázisközpontokban történhet, ahol különleges körülmények között, megerősített biztonsági intézkedésekkel őrzik és karbantartják azokat.[2]